BOLDOGOK, AKIK ÉHEZIK ÉS SZOMJAZZÁK AZ IGAZSÁGOT, MERT MAJD ELTELNEK VELE.
Pálos alkotók
B5/1 – BOLDOG BÁTORI LÁSZLÓ (XV. sz. második fele) legendás bibliafordító
A budaszentlőrinci kolostorból a budai Hárshegy egyik barlangjába vonult remetéskedni hosszabb időre. Társai számára itt másolta – korábbi feltételezések szerint fordította – le a Bibliát és egy legendáriumot, valamint összeállított egy szentírásmagyarázatot is. Írásai nem maradtak fönn.
B5/2 – CSANÁDI ALBERT (XV./XVI. sz. fordulója) hitszónók, a rendi újoncok magisztere, perjel
Két latin nyelvű himnusza (Szűz Máriáról és az angyalokról) Gyöngyösi Gergely Vitae fratrum című munkájában maradt ránk.
B5/3 – HADNAGY BÁLINT (1460-as évek – 1537) a Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírjánál végbement csodás gyógyulásokról (mirákulumokról) készített feljegyzések közreadója
Könyve középpontjában a pálosoknak nevet adó remeteszent alakja áll. A kötet 1511-ben Velencében jelent meg nyomtatásban.
B5/4 – GYÖNGYÖSI GERGELY (1472–1531) generális perjel, a rend történetírója
Felkeresve a kolostorokat feldolgozta a rend okleveleit, múltját. Latin nyelvű munkája a legfontosabb forrásunk a török hódoltság (1541–1686/1711) előtti idők magyarországi kolostorairól.
B5/5 – CSÚZY ZSIGMOND (1660 körül – 1729) hitszónok, a későbarokk népies retorika nagy alakja, beszédeit erős Mátyás-kultusz jellemzi.
„Nemde minden prédikációnak abbúl kelle állani, hogy ki-ki távozzék a gonosztúl, és jót míveljen?” (prédikációrészlet)
B5/6 – RUTSCHMANN ANTAL (1739-1791) fafaragómester, szobrász
A bajor származású Antal laikus testvér irányításával négy-öt pálos faragta a híres pesti pálos könyvtár berendezéseit.
B5/7 – ALEXOVICS VAZUL (1742–1796), a legnagyobb pálos hitszónok
„Óh, te kényes, puha lélek, ki testedben a legkisebb alkalmatlanságot sem akarod érezni! Ide közelíts, a jászolhoz!” (prédikációrészlet)
B5/8 – SIMON MÁTÉ (1743–1818) teológiai doktor
„Az a boldogság nem igaz boldogság, melynek örökkévalóságáról nincs elegendő bátorság, bizonyosság.” (prédikációrészlet)
B5/9 – VIRÁG BENEDEK (1754–1830), a „szent öreg”, tabáni remete, tanár, költő, író, történetíró, műfordító
„Születtem. Szerettem hazámat s dolgoztam érte. Ez az én életem története. Tegyetek ti is így. Tanítsátok utódaitokat, s akkor Magyarország boldog lesz.” (Virág Benedek sírfelirata)
B5/10 – ÁNYOS PÁL (1756–1784) költő, az ő verséből híresült el II. József „kalapos király” megnevezése.
„Mért gyermekségedben nem tudtuk felőled,
hogy KALAPOS KIRÁLY fog lenni belőled?
Hidd el, hogy véled is másképp bántunk volna,
Most kegyetlenséged magyart nem gázolna.
Ausztria volna most egész birodalmad,
S még ott is rettegne előttünk hatalmad […] Azért, mig koronánk homlokodra nem száll,
Erőszakos úr vagy nem pediglen király.” (Ányos Pál: [A kalapos király] részlet, 1782–1783)
B5/11 – VERSEGHY FERENC (1757–1822) költő, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, az első névvel ismert magyar hárfaművész
„Nézd a búzakalászt, büszkén emelődik az égnek,
Míg üres; és ha megért, földre konyítja fejét.
Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek,
Míg a teljes eszű bölcs megalázza magát.” (Verseghy Ferenc: Az igaz bölcs, 1806)
B5/12 – GYÉRESSY BÉLA ÁGOSTON (1908–1986), művészettörténész. (jobbra a képen) A két világháború között számos kiadvány szerzője, A fehér barát c. rendi értesítő szerkesztője
1956 után az MTA művészettörténeti kutatócsoportja megbízásából kapott munkát, összegyűjtötte a pálos művészettörténeti emlékeket.
B5/h – HANGPONT
Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére (zene: Heinczinger Mika) a Misztrál együttes előadásában. Csanádi Albert pálos szerzetes latin
nyelvű versét fordította Csonka Ferenc.
Békesség-óhajtás (zene: Török Máté) – Virág Benedek verse a Misztrál együttes előadásában.