BOLDOGOK AZ IRGALMASOK, MERT MAJD NEKIK IS IRGALMAZNAK.
LELKI ADOPTÁLÁS
Fogadj örökbe egy magzatot!
Imádkozz egy megfogant életért, akit az abortusz veszélye fenyeget!
Töltsd le az appot! lelkiadoptalas.hu/app
BOLDOG ÖZSÉB ÉRINTŐKÉPERNYŐ
B7/1 – Esztergomi Boldog Özsébről, a magyar alapítású és ma is működő férfi szerzetesrend megszervezőjéről korabeli írásos emlék nem maradt ránk.
kép: Esztergomi Boldog Özséb látomása, az egykori pálos templom mennyezetfreskójának részlete, Tőketerebes [Szlovákia]
B7/2 – A pálos Gyöngyösi Gergely XVI. század elején összeállított rendtörténete (Vitae fratrum /A remete testvérek élete) adott Özsébnek határozott alakot, ábrázolásában történeti elemek ötvöződnek a hagyománnyal. Azóta Özséb (Eusebius) a pálos szerzetesi eszmény egyik megtestesítője.
kép: Özséb, freskó a pálos Lyceum-templomban, Pécs, Gebauer Ernő alkotása, XX. század
B7/3 – Az esztergomi kanonok Özséb – legendája szerint – jómódú volt és kiváló képzésben részesült. A tatárjárás után – átélve Esztergom ostromát – mindenét szétosztva, hat társával együtt a Pilisbe, a mai Kesztölc közelébe, sziklás rengetegbe vonult, és vezetésével a hármas barlangnál kezdték élni a remeték egyszerű és kemény életét.
kép: Boldog Özséb esztergomi kanonok. Metszet részlete Hevenesi Gábor Régi Magyar Szentség (Ungaricae Sanctitatis Indicia) című könyvéből, XVIII. század
B7/4 – A válságból kivezető utat Özséb az egyéni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben és Krisztus keresztjének különös tiszteletében látta. Hármas barlangjához közel, a forrás mellé tűzte le a szent keresztet.
kép: Esztergomi Boldog Özséb, részlet, a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya Bazilika Boldog Özséb oltárának festménye
B7/5 – A remeték renddé szervezését egy barokk kori, Özsébnek tulajdonított látomással érzékeltették utódai: az erdő mélyén apró lángok tartottak egymás felé, hogy végül egy tüzes nyalábban egyesüljenek. E látomás hatására egyesítette a szétszórtan élő remetéket.
kép: Esztergomi Boldog Özséb látomása, részlet, Sopronbánfalva (ma Sopron része), egykori pálos kolostorban található freskó
B7/6 – Később felépült templomukat Özséb a Szent Kereszt tiszteletére szentelte. A középkori oklevelek évszázadokon át, még Mátyás korában is „a Szent Kereszt testvéreinek” is nevezték a pálosokat.
kép: Boldog Özséb alakja Klastrompusztán a pálos romoknál, részlet, Végh Botond alkotása
B7/7 – Az újkori rendi hagyomány szerint Özséb a remeteközösség vezetőjeként néhány társával együtt 1262-ben felkereste IV. Orbán pápát, azonban a Szent Ágoston-féle regula megszerzésére és ezáltal a rend elismertetésére tett kísérlete eredménytelen maradt.
kép: Boldog Özséb IV. Orbán pápa előtt Aquinói Szent Tamással, festmény, részlet, Częstochowa [Lengyelország], Képtár
B7/8 – Pál veszprémi püspök 1263-ban kelt, hitelesnek tekinthető oklevele, pápai utasítás nyomán megvizsgálta a remeteközösségeket és anyagi tartalékaikat nem találta kielégítőnek, ezért nem engedélyezte számukra az ágostonos regula szerinti életet, hanem az ő maga által előírt szabályok szerinti életre kötelezte őket egyházmegyéjében.
kép: Esztergomi Boldog Özséb ábrázolása üvegablakon, részlet, Magyarok Nagyasszonya Bazilika, Márianosztra
B7/9 – Az emlékezet tanúbizonysága szerint Özséb 1270. január 20-án halt meg a Kesztölc melletti Szent Kereszt kolostorban. Halálos ágyán a szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és jó példaadásra buzdította társait. Testét az általa alapított templom sírboltjában temették el. Oda kerültek tanítványai s későbbi utódai is.
kép: Esztergomi Boldog Özséb, festmény, pálos kolostor, Pécs
B7/10 – A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a Magyar Pálos Rend, amely azóta Szent Ágoston szabályait követi.
kép: Boldog Özséb ábrázolása üvegablakon, részlet, id. Mohay Attila alkotása, Sziklatemplom, Budapest
B7/11 – A Budán tartózkodó Gentilis pápai legátus 1308-ban és 1309-ben engedélyezte az eléje járuló remetéknek, hogy Szent Ágoston szabálya szerint éljenek és önálló rendi alkotmányt alkossanak. Létrejött a pálos rend.
kép: Esztergomi Boldog Özséb látomása, részlet. Petrás Mária alkotása, kerámia, Sziklatemplom, Budapest. A műtárgy a Magyar Pálos Rend felkérésére 2014-ben készült.
B7/h – HANGPONT
Ének Boldog Özsébhez (P. Gyéressy Ágoston OSPPE – Arató László – Ivasivka Mátyás) előadja P. Bátor Botond OSPPE és a Hirës Pannonia Régizene együttes